marketing megoldások

coco chanel-től

Célcsoportja igényeit tökéletesen ismerte, mert beletartozott

Gabrielle Chanel vékony, fiús alkat volt, nem a kor klasszikus értelemben vett szépségideálja. A 20. század eleji divattervezők ruhái a kerekebb, formásabb, teltebb nőknek készültek, így számára előnytelenek voltak. Egyébként sem volt a stílusa a túldíszített, fennhéjázó ruhaköltemény, amely viseléséhez testsanyargató fűzőkre, halcsontra, csípőszorítóra volt szükség.

Úgy döntött, a nőiesség hangsúlyozására más módot talál: könnyen viselhető, praktikus, letisztult, a női alakot mégis előtérbe helyező ruhákat tervezett. Felhagyott a cicomákkal, a túldíszítettséggel és a bonyolultsággal.

Mivel önmaga is a célcsoport tagja volt, pontosan tudta, mi áll jól azoknak a nőknek, akiket öltöztetett. De ennél is tovább ment: minden ruháját felpróbálta és viselte egy darabig. Csak azok a darabok kerülhettek forgalomba, amelyek átmentek az ő minősítési rostáján. Ebből az elvéből élete végig nem engedett.

Mindig az ellentétét csinálta annak, amit a piac  

Coco Chanel önéletrajzát olvasva az egyik legszembetűnőbb jellemvonása az volt, hogy mindig más legyen, mint a többiek. Marketing egyik legfőbb alapszabálya, igaz? Ám ezt nem magamutogató hajlamból tette, hanem azért, mert nem kívánta magára erőltetni azokat a társadalmi szokásokat, amelyeket értelmetlennek, felszínesnek, megjátszottnak tartott.

Divattervezői munkásságnak hajnalán kalaptervezéssel foglalkozott. A royallieu-i lóversenyeken figyelt fel arra, hogy a nők – az ő szavaival élve – „roppant emeletes tortákat” cipelnek a fejükön, aminek a viseléséhez hosszú kalaptűket kell használniuk. Nevetségesnek és ízléstelennek tartotta ezeket, ezért egyszerű és letisztult kalapokat tervezett. Ismertségét ezzel alapozta meg, első párizsi boltját kalapárusként nyitotta és sikeres lett vele.

A felső képen az “emeletes torták”, lent Chanel kalapjai.

Ahogyan fentebb említettem Coco Chanel túl soványnak számított a 20-ik század elején, ezért nem testhez álló, hanem lezser, laza, lebegő ruhákat tervezett, amellyel elrejthette saját és a hozzá hasonló alkatú nők ezen „hibáját”.

Az anyagok, amelyeket ruháihoz használt szintén szembementek a piacon megszokottal. Ő a lágy, könnyű, kötött és hurkolt anyagokkal dolgozott, amelyet az akkori divattervezők rangon alulinak tartottak. Chanel viszont tudta, miért teszi.

Észrevette, hogy a nőknek nincs külön szabadidős, nyaralós ruhatára, így hát tervezett nekik. Az ihletet gyakran merítette férfiak öltözékéből. Például lovász zekéjéből, zsoké mellényéből vagy halászhajók legénységnek matrózruhájából.

Előfordult az is, hogy egy függöny anyagát használta. A történet 1953-ból való, amikor egyik barátnője Maggie van Zuylen büszkélkedett lánya báli ruhájával, amit Chanel a tőle megszokott nyers őszinteségével így minősített: „Micsoda borzalom!”.

Ám az csípős szája mellett hatalmas szíves is volt, ezért megoldáson törte a fejét. Ekkor figyelt fel egy piros, selyem tafotafüggönyre, amelyet tapogatott, gyűrögetett, ujjai között „ízlelgetett”, majd leakasztott a helyről. Néhány óra múlva olyan ruhát improvizált, hogy Maggie lányának minden barátnője a „varrónő” címét kérte. 

A parfümök az 1920-as években természetes anyagokat vagy növényi vagy állati kivonatokat tartalmaztak. S bár a tudomány ismerte, itt-ott használta is a szintetikus anyagokat, illatszer gyártásában sosem alkalmazták.

Ernest Beaux parfümvegyész azonban talált egy jó megoldást és több mint 80 összetevő felhasználásával két mintasorozatot készít Chanelnek 1-től 5-ig és 20-tól 24-ig számozva azokat. A Mademoiselle a 22-est és az 5-öst választotta ki. Utóbbi lett az igazi világsiker. Miért?

Újdonság. Mert ez volt az első olyan parfüm, amely nem idézte egyetlen beazonosítható virág illatát sem, egyszerűen „csak” egy illat volt. Ettől volt titokzatos, rejtélyes, különleges és csábító. Hát nem erre vágyik minden nő

Névválasztás. Az akkori parfümök mind fennkölt neveket viseltek: Áprilisi mosoly, Hercegi vágy, Jeannette szíve, Esti mámor. Ha ideig olvastad írásom, akkor biztosan sejted, milyen véleménye volt erről Chanelnek. A legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldást választotta: legyen Chanel Nr. 5
– No, de ilyesmi azelőtt még sose volt! – mondta elképedve Ernest Beaux
– Hát ez az, legalább más lesz, mint a több – válaszolt Chanel

Külcsín. Az akkori parfümök valóságos művészi üvegalkotások voltak. Chanel azonban – csakúgy, mint ruháival – az egyszerűséget, letisztultságot hirdette, egyértelmű volt, hogy a Nr. 5-nak is ilyennek kell lennie. Sima, téglatest formájú átlátszó üveget készíttetett, amelyen keresztül látni a benne lévő folyadék arany színét.

A parfüm címkéje is magában hordozza a letisztultság és egyszerűség jegyeit: fehér négyzet, rajta fekete betűkkel Chanel Nr. 5.

Idomult a piaci változásokhoz

Az I. világháború társadalmi hatásaira reagálva is készített ruhákat. Mivel több millió férfi vonult a frontra, a nők belekényszerültek egy sokkal aktívabb és önállóbb életbe. Megjelentek az üzletasszonyok, akik átvették férjük vállalkozásának irányítását, voltak már sportolónők, autóversenyzőnők is.

El tudod őket képzelni őket húzott uszállyal, bundával, a fentebb látható kalapokban, agyondíszített ruhákban és hatalmas ékszerekben? Chanel sem tudta.

Ezért idomulva a piaci változásokhoz, könnyű, lezser, lebegő ruhákat tervezett, a szoknyák rövidültek mind-mind azért, ahogy ő mondta: „Visszaadtam a női test szabadságát”. No – ezt én teszem hozzá – a nők életviteléhez maximálisan igazodtak.

Női vásárlói körében gyakori probléma volt a sofőr hiány, ezért a kénytelenek voltak gyalog elmenni vásárolni, ügyet intézni. Számukra könnyen záródó nagy műanyag kabátot tervezett sok nagy zsebbel feketében, rózsaszínben, kékben. (A ruhát épp a sofőrök köpenye ihlette.) Nem csak Franciaországban, hanem az Egyesült Államokban, Brazíliában és Argentínában is óriási siker lett.

Kiválóan időzített

A párizsi előkelő közönség meghódítására nem a francia fővárosban kezd hozzá, hanem ott, ahol a pihenőidejüket töltik Deauville-ben. Igaz, ez a stratégia húzás nem az ő, hanem akkori szerelme Arthur Capel ötlete, aki tisztában volt azzal, hogy Chanel egyszerű, oldott stílusa jobban illik a nyaralás és a szabadság légköréhez. Ekkor még csak elismert kalaptervező volt, ám utat akart találni a ruháival is az előkelő közönséghez.

Ezt a jól sikerült stratégiát megpróbálták Biarritz városában is, ami szintén a gazdag és nagyvilági társaság kedvelt üdülőhelye. Ráadásul kellően messze van az ekkor már zajló I. világháború csatazajától. Chanel nagyon drága kollekciókkal nyitotta meg divatüzletét. Capel aggódott:

„Nem lesz túl drága?”
„Természetesen az lesz, de különben soha senki nem venne komolyan”

A stratégia akkora sikert aratott, hogy spanyol arisztokrata hölgyek, a baszk vidék, Biscaye, Navarra, Aragon jómódú polgárfeleségek és a gazdag párizsi hölgyek egymásnak adták a szalon kilincsét. Az egyik párizsi műhelye kizárólag a biarritz-i igények kielégítésére kellett, hogy gyártson.

A képen a biarritz-i üzlet 1915-ből.

 

Tudta, kikkel kell szóbeszéd tárgyává tenni a Chanel Nr. 5-ot

A Chanel Nr. 5 nem került ki azonnal a kirakatba és nem is szervezett azonnal hatalmas reklámkampány. Pontosan tudta – talán nem a most használt marketing megfogalmazással – hogy a korai elfogadókon – ez esetben a társasági életet élő előkelő hölgyeken – keresztül kell vírusként berobbantani a terméket a köztudatba. Ezért elegáns, társaságbeli barátnőinek ad ajándékba az üvegcséből, hogy használják. Persze a legnagyobb titokban…

A taktika működött, mert a szalonokban gyorsan beszédtémává vált a Nr. 5, így amikor forgalomba került, azonnal hatalmas volt rá az érdeklődés. És volt még egy zseniális húzása: a terméket eleinte csak a Cambon utca 31-ben lehetett kapni. (Ez a Chanel szentély címe a mai napig.)

Szummázva

Coco Chanel véleményem szerint azért lett kiemelkedő, mert volt egy életen át tartó motivációja – Simon Sinek elméletét használva, miértje – ami párosult egy elvvel: a nőket egyszerű, letisztult, stílusos ruhákba öltöztetni, amely kihangsúlyozza nőiességüket, mellőzve minden felesleges elemet.

Ehhez társult az a hihetetlen bátorság, hogy mindig szembe mert menni az aktuális piaci trendekkel vagy megoldásokkal. Ez kizárólag azért működött, mert mindez nem öncélú magamutogatás, a „csak azért is más vagyok”, hanem a saját motivációjából, miértjéből táplálkozó értékteremtés vezérelte.

Az emberek – nem csak a nők a férfiak is – imádják és szívesen vásárolnak attól, aki milliméter pontosan ismeri a legbelső vágyaikat és különlegesek lehetnek termékeitől.

Coco Chanel portré 1909-ből.

Záró érdekességek

A Chanel divatház népszerűsége a Mademoiselle 1971-ben bekövetkezett halála után is töretlen. Új lendületet akkor kapott, amikor Karl Lagerfeld lett a Chanel kreatív igazgatója 1983-ban és egészen 2019-es haláláig az is maradt. Ő tökéletesen ötvözte Coco Chanel által megalkotott eszmeiséget és a saját kreativitásával.

Ennek köszönhetően a Chanel cég 2018-ban 11,12 milliárdos árbevételt és 2,17 milliárd adózás utáni nyereséget produkált. Külön érdekesség, hogy a cég továbbra is magántulajdonban van. Alan és Gerard Wertheimer annak a Pierre Wertheimernek az unokái, akivel Coco Chanel közösen alapít egy társaságot, amely kizárólag a Chanel parfümök forgalmazásával foglalkozott.

Hálás vagyok…

…Henry Gidelnek, amiért megírta Coco Chanel életrajzát és inspirációt meríthettem belőle e cikkhez és egy kiemelkedő üzletasszony tanulmányozásához.

(A cikkben használt képek forrása: chanel.com ; inside.chanel.com ; pinterest.com)

Szia, Jóljárt Dávid vagyok a Netchilli vezetője.

A Netchilli csapatával 2-5 fős megtorpanó, de fejlődni vágyó vállalkozások marketing és üzletfejlesztésével foglalkozunk, mert hisszük, hogyha a cégfejlődésnek ebben a szakaszában megadjuk a megfelelő támogatást, akkor a megrekedt vállalkozók újra szárnyra kapnak 

Célcsoportja igényeit tökéletesen ismerte, mert beletartozott

Gabrielle Chanel vékony, fiús alkat volt, nem a kor klasszikus értelemben vett szépségideálja. A 20. század eleji divattervezők ruhái a kerekebb, formásabb, teltebb nőknek készültek, így számára előnytelenek voltak. Egyébként sem volt a stílusa a túldíszített, fennhéjázó ruhaköltemény, amely viseléséhez testsanyargató fűzőkre, halcsontra, csípőszorítóra volt szükség.

Úgy döntött, a nőiesség hangsúlyozására más módot talál: könnyen viselhető, praktikus, letisztult, a női alakot mégis előtérbe helyező ruhákat tervezett. Felhagyott a cicomákkal, a túldíszítettséggel és a bonyolultsággal.

Mivel önmaga is a célcsoport tagja volt, pontosan tudta, mi áll jól azoknak a nőknek, akiket öltöztetett. De ennél is tovább ment: minden ruháját felpróbálta és viselte egy darabig. Csak azok a darabok kerülhettek forgalomba, amelyek átmentek az ő minősítési rostáján. Ebből az elvéből élete végig nem engedett.

Mindig az ellentétét csinálta annak, amit a piac 

Coco Chanel önéletrajzát olvasva az egyik legszembetűnőbb jellemvonása az volt, hogy mindig más legyen, mint a többiek. Marketing egyik legfőbb alapszabálya, igaz? Ám ezt nem magamutogató hajlamból tette, hanem azért, mert nem kívánta magára erőltetni azokat a társadalmi szokásokat, amelyeket értelmetlennek, felszínesnek, megjátszottnak tartott.

Divattervezői munkásságnak hajnalán kalaptervezéssel foglalkozott. A royallieu-i lóversenyeken figyelt fel arra, hogy a nők – az ő szavaival élve – „roppant emeletes tortákat” cipelnek a fejükön, aminek a viseléséhez hosszú kalaptűket kell használniuk. Nevetségesnek és ízléstelennek tartotta ezeket, ezért egyszerű és letisztult kalapokat tervezett. Ismertségét ezzel alapozta meg, első párizsi boltját kalapárusként nyitotta és sikeres lett vele.

A felső képen az “emeletes torták”, a két alsó képen Chanel kalapjai.

Ahogyan fentebb említettem Coco Chanel túl soványnak számított a 20-ik század elején, ezért nem testhez álló, hanem lezser, laza, lebegő ruhákat tervezett, amellyel elrejthette saját és a hozzá hasonló alkatú nők ezen „hibáját”.

Az anyagok, amelyeket ruháihoz használt szintén szembementek a piacon megszokottal. Ő a lágy, könnyű, kötött és hurkolt anyagokkal dolgozott, amelyet az akkori divattervezők rangon alulinak tartottak. Chanel viszont tudta, miért teszi.

Észrevette, hogy a nőknek nincs külön szabadidős, nyaralós ruhatára, így hát tervezett nekik. Az ihletet gyakran merítette férfiak öltözékéből. Például lovász zekéjéből, zsoké mellényéből vagy halászhajók legénységnek matrózruhájából.

Előfordult az is, hogy egy függöny anyagát használta. A történet 1953-ból való, amikor egyik barátnője Maggie van Zuylen büszkélkedett lánya báli ruhájával, amit Chanel a tőle megszokott nyers őszinteségével így minősített: „Micsoda borzalom!”.

Ám az csípős szája mellett hatalmas szíves is volt, ezért megoldáson törte a fejét. Ekkor figyelt fel egy piros, selyem tafotafüggönyre, amelyet tapogatott, gyűrögetett, ujjai között „ízlelgetett”, majd leakasztott a helyről. Néhány óra múlva olyan ruhát improvizált, hogy Maggie lányának minden barátnője a „varrónő” címét kérte.

A parfümök az 1920-as években természetes anyagokat vagy növényi vagy állati kivonatokat tartalmaztak. S bár a tudomány ismerte, itt-ott használta is a szintetikus anyagokat, illatszer gyártásában sosem alkalmazták.

Ernest Beaux parfümvegyész azonban talált egy jó megoldást és több mint 80 összetevő felhasználásával két mintasorozatot készít Chanelnek 1-től 5-ig és 20-tól 24-ig számozva azokat. A Mademoiselle a 22-est és az 5-öst választotta ki. Utóbbi lett az igazi világsiker. Miért?

Újdonság. Mert ez volt az első olyan parfüm, amely nem idézte egyetlen beazonosítható virág illatát sem, egyszerűen „csak” egy illat volt. Ettől volt titokzatos, rejtélyes, különleges és csábító. Hát nem erre vágyik minden nő

Névválasztás. Az akkori parfümök mind fennkölt neveket viseltek: Áprilisi mosoly, Hercegi vágy, Jeannette szíve, Esti mámor. Ha ideig olvastad írásom, akkor biztosan sejted, milyen véleménye volt erről Chanelnek. A legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldást választotta: legyen Chanel Nr. 5
– No, de ilyesmi azelőtt még sose volt! – mondta elképedve Ernest Beaux
– Hát ez az, legalább más lesz, mint a több – válaszolt Chanel

Külcsín. Az akkori parfümök valóságos művészi üvegalkotások voltak. Chanel azonban – csakúgy, mint ruháival – az egyszerűséget, letisztultságot hirdette, egyértelmű volt, hogy a Nr. 5-nak is ilyennek kell lennie. Sima, téglatest formájú átlátszó üveget készíttetett, amelyen keresztül látni a benne lévő folyadék arany színét.

A parfüm címkéje is magában hordozza a letisztultság és egyszerűség jegyeit: fehér négyzet, rajta fekete betűkkel Chanel Nr. 5.

Idomult a piaci változásokhoz

Az I. világháború társadalmi hatásaira reagálva is készített ruhákat. Mivel több millió férfi vonult a frontra, a nők belekényszerültek egy sokkal aktívabb és önállóbb életbe. Megjelentek az üzletasszonyok, akik átvették férjük vállalkozásának irányítását, voltak már sportolónők, autóversenyzőnők is.

El tudod őket képzelni őket húzott uszállyal, bundával, a fentebb látható kalapokban, agyondíszített ruhákban és hatalmas ékszerekben? Chanel sem tudta.

Ezért idomulva a piaci változásokhoz, könnyű, lezser, lebegő ruhákat tervezett, a szoknyák rövidültek mind-mind azért, ahogy ő mondta: „Visszaadtam a női test szabadságát”. No – ezt én teszem hozzá – a nők életviteléhez maximálisan igazodtak.

Női vásárlói körében gyakori probléma volt a sofőr hiány, ezért a kénytelenek voltak gyalog elmenni vásárolni, ügyet intézni. Számukra könnyen záródó nagy műanyag kabátot tervezett sok nagy zsebbel feketében, rózsaszínben, kékben. (A ruhát épp a sofőrök köpenye ihlette.) Nem csak Franciaországban, hanem az Egyesült Államokban, Brazíliában és Argentínában is óriási siker lett.

Kiválóan időzített

A párizsi előkelő közönség meghódítására nem a francia fővárosban kezd hozzá, hanem ott, ahol a pihenőidejüket töltik Deauville-ben. Igaz, ez a stratégia húzás nem az ő, hanem akkori szerelme Arthur Capel ötlete, aki tisztában volt azzal, hogy Chanel egyszerű, oldott stílusa jobban illik a nyaralás és a szabadság légköréhez. Ekkor még csak elismert kalaptervező volt, ám utat akart találni a ruháival is az előkelő közönséghez.

Ezt a jól sikerült stratégiát megpróbálták Biarritz városában is, ami szintén a gazdag és nagyvilági társaság kedvelt üdülőhelye. Ráadásul kellően messze van az ekkor már zajló I. világháború csatazajától. Chanel nagyon drága kollekciókkal nyitotta meg divatüzletét. Capel aggódott:

„Nem lesz túl drága?”
„Természetesen az lesz, de különben soha senki nem venne komolyan”

A stratégia akkora sikert aratott, hogy spanyol arisztokrata hölgyek, a baszk vidék, Biscaye, Navarra, Aragon jómódú polgárfeleségek és a gazdag párizsi hölgyek egymásnak adták a szalon kilincsét. Az egyik párizsi műhelye kizárólag a biarritz-i igények kielégítésére kellett, hogy gyártson.

A képen a biarritz-i üzlet 1915-ből.

Tudta, kikkel kell szóbeszéd tárgyává tenni a Chanel Nr. 5-ot

A Chanel Nr. 5 nem került ki azonnal a kirakatba és nem is szervezett azonnal hatalmas reklámkampány. Pontosan tudta – talán nem a most használt marketing megfogalmazással – hogy a korai elfogadókon – ez esetben a társasági életet élő előkelő hölgyeken – keresztül kell vírusként berobbantani a terméket a köztudatba. Ezért elegáns, társaságbeli barátnőinek ad ajándékba az üvegcséből, hogy használják. Persze a legnagyobb titokban…

A taktika működött, mert a szalonokban gyorsan beszédtémává vált a Nr. 5, így amikor forgalomba került, azonnal hatalmas volt rá az érdeklődés. És volt még egy zseniális húzása: a terméket eleinte csak a Cambon utca 31-ben lehetett kapni. (Ez a Chanel szentély címe a mai napig.)

Szummázva

Coco Chanel véleményem szerint azért lett kiemelkedő, mert volt egy életen át tartó motivációja – Simon Sinek elméletét használva, miértje – ami párosult egy elvvel: a nőket egyszerű, letisztult, stílusos ruhákba öltöztetni, amely kihangsúlyozza nőiességüket, mellőzve minden felesleges elemet.

Ehhez társult az a hihetetlen bátorság, hogy mindig szembe mert menni az aktuális piaci trendekkel vagy megoldásokkal. Ez kizárólag azért működött, mert mindez nem öncélú magamutogatás, a „csak azért is más vagyok”, hanem a saját motivációjából, miértjéből táplálkozó értékteremtés vezérelte.

Az emberek – nem csak a nők a férfiak is – imádják és szívesen vásárolnak attól, aki milliméter pontosan ismeri a legbelső vágyaikat és különlegesek lehetnek termékeitől.

Coco Chanel portré 1909-ből.

Záró érdekességek

A Chanel divatház népszerűsége a Mademoiselle 1971-ben bekövetkezett halála után is töretlen. Új lendületet akkor kapott, amikor Karl Lagerfeld lett a Chanel kreatív igazgatója 1983-ban és egészen 2019-es haláláig az is maradt. Ő tökéletesen ötvözte Coco Chanel által megalkotott eszmeiséget és a saját kreativitásával.

Ennek köszönhetően a Chanel cég 2018-ban 11,12 milliárdos árbevételt és 2,17 milliárd adózás utáni nyereséget produkált. Külön érdekesség, hogy a cég továbbra is magántulajdonban van. Alan és Gerard Wertheimer annak a Pierre Wertheimernek az unokái, akivel Coco Chanel közösen alapít egy társaságot, amely kizárólag a Chanel parfümök forgalmazásával foglalkozott.

Hálás vagyok…

…Henry Gidelnek, amiért megírta Coco Chanel életrajzát és inspirációt meríthettem belőle e cikkhez és egy kiemelkedő üzletasszony tanulmányozásához.

(A cikkben használt képek forrása: chanel.com ; inside.chanel.com ; pinterest.com)

Szia, Jóljárt Dávid vagyok a Netchilli vezetője.

A Netchilli csapatával 2-5 fős megtorpanó, de fejlődni vágyó vállalkozások marketing és üzletfejlesztésével foglalkozunk, mert hisszük, hogyha a cégfejlődésnek ebben a szakaszában megadjuk a megfelelő támogatást, akkor a megrekedt vállalkozók újra szárnyra kapnak